A kedvezményezett célcsoport a határmenti roma fiatalokat jelöli ki, beleértve a fogyatékkal élő roma fiatalokat és fiatal nőket. A helyi általános iskolák bevonása is kiemelt szerepet kap, hiszen a roma népesség integrálása és környezettudatosságra nevelése kiemelt szempont. Megemlítendő, hogy a hátrányos helyzetből adódóan a romaság jelentős része iskolázatlan, írási és olvasási nehézségekkel küzd.
A projekt fő helyszíne Törökkanizsa (Novi Knezevac), amely 107 fő roma lakossal számol, ezen kívül a környező települések, Gyála (56 fő), Ókeresztúr (220 fő) szintén felölelnek jelentős számú etnikumot. A célcsoport tagjai továbbá Törökkanizsa Önkormányzata, Szeged és a KEFE Egyesület. Emellett a célcsoport a turistákat is felöleli, a határ mindkét oldaláról. A hulladékok csökkentésé és rendszerezése lehetőséget kínál a terület felfedezésére és vonzóbbá tételére.

A projekt hozadékának tekinthető a szociális vállalkozás létrehozása, ami lehetővé teszi a roma fiatalok számára, hogy készségeik az alapoktól, akár egészen a vezetői beosztásig fejlődjenek. Ezek a készségek és ismeretek hozzá járulnak ahhoz, hogy a levont tanulságokat és gyakorlatokat bemutassák és tapasztalatokat cseréljenek más emberekkel.
A határon átnyúló együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy tapasztalatcsere jöjjön létre a két ország között, amit mindkét fél kamatoztathat további hasonló projektek során.
A projekt létrejötte a környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontokat is szem előtt tartja a szilárd hulladékok összegyűjtésével és szelekciójával. A minőségi gyűjtés prioritás, hiszen a kiválasztás és lerakás előfeltételei közé tartozik, hogy modern és hatékony technikai eszközöket alkalmazzunk. Például elektromos kerékpárok és személyes védőfelszerelések biztosítása a szelektív szemetet gyűjtő egyéneknek.

A projekt kidolgozás közös törekvés, így az ötletek cseréje, bevált gyakorlatok megosztására is lehetőség nyílik. A partnerség lehetővé teszi, hogy az érintett felek a határ mindkét oldalán tájékoztatást kapjanak és bevonásra kerüljenek a projektbe. Fontos, hogy a projekt során az összes lényegi információ ismertetve legyen, a hulladékgyűjtők jelenlegi, elavult és bizonytalan gyakorlatának fejlesztésével kapcsolatban. A szervezés fontos annak érdekében, hogy az integrálni kívánt csoportok szerves részéve váljanak a határ mentén létrejövő kezdeményezésnek.
A projekt lehetőséget ad az érintett csoportnak, hogy ne veszítsék el jelenlegi jövedelemforrásukat, sőt bővíteni is tudják azt. A körforgásos gazdaságban a szelektív hulladékgyűjtés a legfontosabb, annak érdekében, hogy lehetősége legyen az újrahasznosításra. A végrehajtás szakmailag sokkal nagyobb hatékonyságot és megfelelő intézményi támogatást igényel. A szociális vállalkozás a határ mindkét oldalán végzi a munkáját, mivel a vállalat központja Szerbiában lesz, fióktelepe pedig Magyarországon.

A projektben kiemelt szerepet kap a foglalkoztatás szorgalmazása és a lakosság tudatosságának növelése. A hátrányos helyzetű csoportok integrációja illeszkedik az esélyegyenlőségi politikához. Az esélyegyenlőség hangsúlyozása és a nemek közti egyenlőség elveinek támogatása, az egyenlőtlenségek felszámolása fontos szempont a társadalomban. A projekt során fontos az erőforrások hatékony felhasználása és megőrzése. A célcsoportot be kell vonni a tervezésbe, a humántőke fejlesztésbe. Az együttműködés elősegíti azt, hogy a célcsoport érdeklődő és kitartó legyen a projekt során, hiszen az ő életüket fogja legjobban befolyásolni. A projekt odafigyel arra, hogy a tevékenység a foglalkoztatási szabályokkal és a hatályos jogi keretek által meghatározott rendeletek alapján jöjjön létre.

A projekt összhangban van a Duna Régió Stratégiájával, azon belül is a második és harmadik pillérével, ami a fenntartható energia használatának ösztönzésére terjed ki, illetve a kapcsolatteremtés előmozdítására. Az együttműködés kiterjed még a környezetvédelem a Duna régióban prioritási területre is.
A hulladékokról szóló keretirányelv összehangolása még várat magára és a hulladékra vonatkozó jogszabályok végrehajtását is javítani kell, amihez a projekt közvetlenül hozzájárul. A 2016 májusában elfogadott Foglalkoztatási és Szociális Reform Program - ESRP - elsősorban a munkaerőpiacra és a foglalkoztatásra, az emberi tőkére és készségekre, a társadalmi befogadásra és a szociális védelemre, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek kihívásaira terjed ki. A hulladékgazdálkodás magában rejti a zöld munkahelyek megnyitásának lehetőségét a roma lakosság számára. Az Európai Bizottság 2015 decemberében elfogadta a körforgásos gazdasági csomagot. A körforgásos gazdaság alapja az, hogy a termékek, az anyagok és az erőforrások értéke a lehető leghosszabb ideig fennmarad a gazdaságban. A cél annak biztosítása, hogy minden erőforrást hatékonyabban kezeljenek teljes életciklusuk alatt, ami gazdasági növekedéshez vezethet, és új munkahelyeket teremthet. Ez az átmenet lehetőséget kínál a helyi munkahelyek létrehozásában, valamint a kohézió erősítésében. A zöld gazdaság rengeteg lehetőséggel járulhat hozzá a szegénység csökkentéséhez azáltal, hogy segíti a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket.

A projekt lehetővé teszik a szociális vállalkozások számára, hogy független szereplők legyenek a piacon, és felelősek legyenek a jövedelmek, fizetések, költségek és a nyereség felosztásáért. Az intézményesítés létrehozásában a hulladékgyűjtők legalizálása lenne a cél, ami a roma fiatalokat egyaránt segíti. A társadalmi vállalkozás létrejötte és eredményessége arra fogja ösztönözni más szervezeteket, hogy ők is kövessék ezt a példát. A vállalat működése új projektek, beruházások és adományok segítségével növekedő tendenciát fog elérni.
Az illegális hulladékgyűjtők beillesztése a legális üzleti életbe innovatív módszerek segítségével példaértékű lehet. Különösképpen a jogalkotók számára, hogy hogyan oldják meg ugyanezt a problémát más régiókban vagy gazdasági ágakban. Főként a szociális vállalkozásokról szóló törvény végrehajtását érintheti, ami segíthet megoldást találni a határmenti városi közösségek súlyos társadalmi-gazdasági problémáira.
A városi közösségben a hulladékok megléte környezeti problémát és kihívást jelent. A javítást szolgáló fejlesztések közé tartozik a szilárd hulladék jobb minőségű eltávolítása a keletkező területekről. Emellett a hulladék körülbelül felét ki fogják választani és előkészítik újrahasznosításra, ezzel is gyorsítva a folyamatot. Szintén fejlesztő intézkedés a roma fiatalok képzésének biztosítása, illetve a használni kívánt berendezések környezetbaráttá tétele.

A legfőbb belső kockázatnak az tekinthető, hogy a kampány nem fog érdekelt lenni, a célcsoport elzárkózik a lehetőségektől. Enyhítő intézkedésként a kampánytevékenységet megerősíthetjük azzal, hogy segítjük felhívni a figyelmüket olyan eredményekre, amelyek hosszú távon a saját és az egész közösség érdekeit szolgálhatják. Kockázattényezőként léphet fel, hogy az elemzés haszontalan eredményeket mutat, így nem kapunk releváns eredményeket. Ennek elkerülése érdekében figyelemmel kell kísérni az elemzés készítését és időben kell javítani a helytelen mutatókat. Lehetséges korlátozó tényező a szociális vállalkozás létrehozása és felszerelése, kockázatként merül fel, hogy probléma adódik a regisztrációval és a letelepedési engedélyekkel. Ennek enyhítésére megoldás a jogászcsoport folyamatos közbeavatkozása. Szinén negatív hatást érhet el, ha a vállalkozás nem éri el eredményeit. A projekt során a szociális szövetkezet ennek elkerülése érdekében erőfeszítéseket tesz, és folyamatosan konzultál a partnerekkel.